2016.12.05.
Két gyönyörű ló vontatta, szépen feldíszített kocsin érkezett hozzánk az öreg Mikulás.
A Zárda utcában járt a Mikulás!
December 5. különleges nap volt az alsó tagozat életében. Már kora reggeltől különleges élmények várták az iskolába érkező kicsiket, hiszen erre a napra már ünnepi díszbe és fényekbe öltöztek a tantermek és a folyosók. Izgatott suttogások töltötték be az osztályokat, s itt-ott már felhangzott egy-egy Mikulásról szóló ének is. S ez így volt rendben, hiszen nagy dologra készülnek ilyentájt a gyerekek: várják a Mikulást!
A hétfő reggeli közös áhítatunk is különleges hangulatban telt, hiszen az 1. b osztályosok ismertettek meg bennünket az általuk választott védőszentjük életével, aki pedig nem más, mint Szent Miklós püspök. Az ő igaz történetét ismerhettük meg a kicsik előadásából. S egy pillanatra még Beer Miklós püspök atya is feltűnt a vetítővásznon, hogy elmondja nekünk, mi mit tehetünk azért, hogy gyakorolhassuk Szent Miklós jóságát. Hogyan lehetünk jobbak, s ez által hogyan tehetjük szebbé mások ünnepét.
Nagyon köszönjük Illés Márta édesanya segítségét, aki gyönyörű háttérként megfestette Szent Miklós püspököt!
A nagyszünetben viszont igazi „csoda” történt! Már éppen sorakoztunk s indultunk volna befelé, amikor hirtelen patkódobogás és csilingelés ütötte meg a fülünket. Megérkezett a MIKULÁS! És nem is akárhogyan! Két gyönyörű ló vontatta, szépen feldíszített kocsin érkezett hozzánk az öreg Mikulás, elkísérte a Krampusz is, aki nagy riadalmat okozott a frissen kihegyezett vasvillájával. Természetesen ott ültek a kocsin az ajándékosztó kismanók is.
A Krampusz csak akkor nyugodott meg, amikor a tanító nénik biztosították arról, hogy a mi iskolánkban csakis nagyon jó gyerekek vannak, akik nem virgácsot, hanem cukrot érdemelnek. Ekkor már átvette az uralmat a Mikulás, aki igazi jóságos apóként érkezett a gyerekekhez, akik körülvették őt, énekeltek vele, sőt még egy-egy titkos kívánságukat is elmondták neki. Mikulás bácsinak pedig mindenkihez volt néhány kedves szava és természetesen egy-egy szaloncukra is. A gyerekek nem akarták továbbengedni, pedig biztosan tudjuk, hogy sok-sok helyen várták még!
Köszönjük szépen a Benedek családnak és a Szorgalmatos Lovasgazda Alapítványnak, hogy ilyen élménnyel ajándékozta meg gyermekeinket!
Csöszi néni