A Hungaroringen jártunk

2018.05.31.

Tudomásunkra jutott, hogy a Hungaroring Sport Zrt. biztonságos közlekedésre nevelési pályázatot hirdetett általános iskolások részére, amellyel egy ingyenes osztálykirándulást lehet nyerni utazással és étkezéssel együtt egy olyan különleges helyre, mint a Hungaroring.

Vettünk egy nagy levegőt és bátorságot, - és beneveztünk. Minden feladatot igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint megoldani, - és MEGNYERTÜK !

Olyan különleges élményekben volt részünk , amelyeket sem gyermek, sem felnőtt nem  fog soha elfelejteni.

A csodálatosan kiépített közlekedési  parkban megismerkedtünk a közlekedési táblákkal, a kerékpár kötelező felszereléseivel, a kerékpáros védőfelszerelések  helyes használatával , majd nyeregbe pattantunk, és mindezt gyakorolhattuk is rollert, kerékpárt vagy éppen elektromos kisautót vezetve.

Ezután a vezetéstechnikai pálya izgalmai következtek. Az elektromos kisautót felváltotta a személygépkocsi.

Beülve és biztonságosan bekötve, közlekedési vészhelyzeteket imitálva megtapasztalhattuk, hogy milyen például egy vizes úttesten megcsúszó, sodródó járműben utazni, és hogyan kell biztonságosan ülni mindeközben.

Mikor azt hittük, hogy az izgalmakat már nem lehet tovább fokozni, rájöttünk, hogy tévedtünk, mert ezután következett az autózás a két terepjáróval (Bocival és Kockással) az erdőben kialakított 17 km-es erdei  úthálózaton, már ha, az, ahol jártunk, a mi fogalmaink szerint egyáltalán útnak volt nevezhető. Mindeközben a terepjáró vezetője elmesélte nekünk az erdő történetét is, a benne élő „Vérnyúllal” együt,t aki vagy ami a használt gumiabroncsokkal táplálkozik, és akit vagy amit még látni is véltünk az erdő homályában !

Majd a láthatóság bemutatása következett az erdei földalatti zsákutcában, ahol teljesen sötét volt, és láthatósági mellényt fölvéve mindössze egy kerékpárlámpával a kezünkben kellett a zászlónkat kitűzni az alagút végében. Már aki egyáltalán be mert menni az előzmények után, az megtapasztalhatta a láthatósági mellény valódi hasznát. Ennek a feladatnak bátorságpróba volt a neve – nem véletlenül.

És még sok-sok hasonló feladat! Ez az igazi ÉLMÉNYPEDAGÓGIA! Játszottunk, közben úgy tanultunk, hogy észre sem vettük. Rengeteg ismeretet szereztünk, rögzítettünk, és nagyon jól éreztük magunkat.

A program zárásaként ebédre is vendégül láttak bennünket. Megterítettek az árnyas fák alatt, és  a finom étel fogyasztása közben kissé megnyugodhattunk.

Búcsúzás után a Hungaroring busza még haza is szállított bennünket az iskola kapujáig.

Ki kell, hogy emeljem azoknak a szakembereknek a hozzáértését, akik velünk foglalkoztak. Kedvesen, szeretettel fogadtak, sugárzott belőlük az elkötelezettség, a gyerekek iránti szeretet, és minden helyzetben biztonságban éreztük magunkat mellettük.

Csodálatos volt! Köszönjük szépen!

 

 

Ica néni és az 1.b osztályos gyerekek



vissza